A Leptin Diéta öt szabálya
A leptin az energia biztosításáért felelős vezér hormon, amit a fehér zsírsejtek gyártanak. A Leptin biztosítja a kommunikációt a zsírsejtek és a hypothalamus (többek közt az étvágyért felelős agyközpontja) között. Ha telítettek a zsírsejtek, sok leptint bocsátanak ki magukból, ezzel jeleznek az éhség központnak, hogy megteltek a zsírraktárak, le kell állni az evéssel!
A Klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy sajnos, a feldolgozott ételekben levő MSG (monosodium glutamat), vagyis nátrium glutamát, pont ezt a kényes visszajelző rendszert hibásítja meg.
Az MSG strukturális szakadásokat okoz a hypothalamus szövetében, ezért az éhség központba nem jut el a leptin által közvetített információ, és nem következik be időben a jóllakottság érzése.
Sokkal nagyobb adag ételeket eszünk, mint amire valójában szükségünk volna, a nassolási kényszerről nem is beszélve! Érdemes gondosan elolvasni az élelmiszerek címkéjén feltüntetett összetevőket, és messziről elkerülni a fent megnevezett vegyületet!
Nos, frissítsük fel az emlékezetünket, mielőtt belevágunk a témába. A leptin az energia biztosításáért felelős vezér hormon, amit a fehér zsírsejtek gyártanak. A Leptin biztosítja a kommunikációt a zsírsejtek és a hypothalamus (többek közt az étvágyért felelős agyközpontja) között.
Ha telítettek a zsírsejtek, sok leptint bocsátanak ki magukból, ezzel jeleznek az éhség központnak, hogy megteltek a zsírraktárak, le kell állni az evéssel! A Klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy sajnos, a feldolgozott ételekben levő MSG (monosodium glutamat), vagyis nátrium glutamát, pont ezt a kényes visszajelző rendszert hibásítja meg. Az MSG strukturális szakadásokat okoz a hypothalamus szövetében, ezért az éhség központba nem jut el a leptin által közvetített információ, és nem következik be időben a jóllakottság érzése. Sokkal nagyobb adag ételeket eszünk, mint amire valójában szükségünk volna, a nassolási kényszerről nem is beszélve! Érdemes gondosan elolvasni az élelmiszerek címkéjén feltüntetett összetevőket, és messziről elkerülni a fent megnevezett vegyületet!
Akinek hosszú ideig a sok magas GI (glikémiás index) szénhidrát fogyasztása miatt túl jelentős a leptin kiválasztása, előbb-utóbb leptin rezisztens lesz, ami egyenes út az elhízáshoz. Az elhízás következménye a cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, metabolikus szindróma stb. Ezek a szindrómák ma már világszerte járványként terjednek.
A humán genom feltérképezése során felfedeztek öt olyan speciális fehérjét (UCP) amely a metabolizmusért felelős. A normál működés során a sejtek az ATP (adenozin- trifoszfát)-ból nyerik az energiát 65%-ban és 35%-ban a hőt.
A fogyás szempontjából a legjelentősebb fehérje az UCP-1, amely a barna zsírsejtben termelődik és képes a kalóriákat 100%-ban hővé alakítani, elégetni. Sajnos a barna zsírsejtek száma az öregedéssel arányosan fogy, ezért is van az, hogy 35 éves kor után, már sokkal nehezebben lehet leadni a túlsúlyt.
A másik fontos fehérje az UCP-3, amely izom aktivitás, azaz torna hatására képes úgyszintén átalakítani a kalóriákat 100%-ban hővé, azaz zsírt égetni.
A leptin működését muszáj karban tartani, ha nem akarjuk, hogy megszakadjon a kommunikáció a zsírsejtek és az agyunk éhség központja között. Ugyanis az agy csak közvetett úton, a leptin hormon közvetítésével tud tudomást szerezni a zsírpárnák formájában felhalmozott hosszú távú energia raktárainkról. Ha megszakad a normál kommunikáció, állandó a nassolási kényszer, folyton éhezünk.
Minél kövérebb egy ember, annál valószínűbb, hogy leptin rezisztens, és annál éhesebb állandóan, holott rengeteg hosszú távú energia raktára (zsírszövete van), amit csak el kellene égetni. Éhesen nehéz racionálisan táplálkozni, ott eluralkodnak az állati ösztönök, és elbukjuk a fogyókúrát, illetve állandó jo-jo effektusnak tesszük ki magunkat, ha nem vagyunk elég tudatosak!
A szervezet a zsírokat egy ketózisnak nevezett folyamat révén képes átalakítani energiává, ezért kell megvonni a szénhidrátokat (kenyér, krumpli, tésztafélék, sütemények, de még a rizst is) a szervezettől, hogy beinduljon a folyamat. A ketózis nagy energia felhasználással jár, ezért az ellustult szervezetünk inkább szénhidrátokat kíván, mert abból azonnali vércukor képződik, és nem kell megdolgoznia az energiáért!
A fent említett szénhidrátok azonnali inzulin választ váltanak ki, az inzulin a szénhidrátból trigliceridet (vérzsír) gyárt. Az inzulin túlsúlyos emberekbe kizárólag hizlaló hormonként működik. Ameddig inzulin van a véráramba, evolúciós okok miatt lehetetlen a zsírégetés!!!
Tévedésbe ne essünk! Rengeteg zöldségben is van szénhidrát, ami nem ártalmas. A gyümölcsökben pedig fruktóz van, ami szintén nagyon hizlal. Fogyókúra idején kizárólag délelőtt, és csak piros bogyós gyümölcsöket, mint szeder, málna, fekete ribizli, áfonya, (fagyasztott formában is megfelel) fogyasszunk!
Nem érdemes állandóan a trendi fogyókúra irányzatokat követni. Sokkal célszerűbb megtanulni, hogyan működik a testünk, mik az alapvető fiziológiai funkciók, és akkor már mi magunk is eldönthetjük pusztán logika alapján, hogy melyik fogyókúrás módszer működhet egyáltalán.
És most lássuk az öt szabályt
1/ Soha ne együnk vacsora után. Teljen el 12 óra a vacsora és a reggeli között. Soha ne feküdjünk le tele gyomorral. A vacsoránkat legalább három órával a lefekvés előtt fogyasszuk el.
2/ Háromszor együnk csak egy nap!!!! Öt-hat órának kell eltelnie az étkezések között. Ne nasizzunk közben!
3/ Ne tágítsuk ki a gyomrunkat nagy adagokkal. Ha túlsúlyosak vagyunk, egy picivel a jóllakottság érzése előtt hagyjuk abba az evést. Ezért nem szabad TV előtt enni, mert akkor nem arra figyelünk, amit csinálunk. Érdemes jól megrágni az ételt, lassabban enni, mert kell 15-20 perc a szervezetnek, hogy kialakuljon a jóllakottság érzése!
4/ A reggeli dominánsan fehérjét tartalmazzon!
5/ Csökkentsük a bevitt magas GI (glikémiás index) szénhidrátokat (krumpli, kenyér, sütemények, tésztafélék, fehér rizs is)! Ugyanis ezekből esszük túl magunkat, a szervezet csak 20 perc után jelzi vissza a jóllakottság érzését. A zsíros ételekből egy beépített önvédelmi automatizmus miatt nem tudjuk túlenni magunkat, hányingerrel védekezik a szervezetünk.
Az öt szabályt a következő cikkünkben magyarázzuk meg részletesen.
Tihor-Herczeg Kyra
American Academy of Antiaging Medicine tagja
Forrás: Mastering Leptin, Byron J. Richards, CCN and Mary Guinon Richards
Cannon B., Nedergaard J. : Brown addipose tissue: function and physiological significance. Physiol Rev. 2004. Jan, 84(1): 277-359.
